Kiss László: nagyobb mintára van szükség a “holt” galaxisok megértéséhez

Ahhoz, hogy megértsük, pontosan mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését, nagyobb mintára van szükség – erről Kiss László csillagász, a CSFK főigazgatója beszélt annak kapcsán, hogy egy amerikai vezetésű kutatócsoport olyan galaxisokat figyelt meg egy különleges technikával, amelyekben nem zajlik csillagkeletkezés.

A felfedezés szeptember 22-én jelent meg a Nature című folyóiratban – idézte fel a csillagász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. “A holt galaxis itt azt jelenti, hogy nem keletkeznek vagy nem nagyon keletkeznek csillagok ezekben a galaxisokban” – tette hozzá.
A csillagász összehasonlításként elmondta, hogy Tejútrendszerünkben átlagosan évente egy-két naptömegnyi csillag keletkezik. Egy nagyon aktív, úgynevezett csillagontó galaxis pedig akár évente egymillió naptömeget is átalakíthat gázból csillaggá.
Mint fogalmazott, az amerikai kutatók által vizsgált, 10-12 milliárd fényév távolságra lévő galaxisok nagyon messze vannak. Megfigyelésükhöz keresni kellett egy galaxishalmazt, amely tőlünk 4-5 milliárd fényévre van. Ez a galaxishalmaz a saját tömegével, gravitációs lencsehatással a mögötte lévő világot felnagyította és felfényesítette.
A kutatók a Hubble űrteleszkóp, valamint a Chilében lévő ALMA obszervatórium adatait használták fel. Hat galaxist vizsgáltak meg és azt találták, hogy négyben nem látható az a magas aktivitású, intenzív csillagkeletkezés, ami minden elméleti jóslat alapján elvárható lenne – magyarázta a Kiss László, hozzátéve, hogy azt még nem lehet tudni, pontosan mi történik, az univerzum hajnalán mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését.
“Ez egy érdekesség, de a valódi megértéshez nagyobb mintára van szükség” – hangsúlyozta a csillagász, aki szerint ehhez hozzájárulhat majd, hogy a 2020-as évek végére olyan nagy műszereket kapcsolnak be, amelyek “ténylegesen átvilágítják majd az univerzumot”. Példaként említette az új James Webb űrteleszkópot, amelyet a NASA decemberben indít a világűrbe. Ez az infravörös tartományban sokkal messzebbre lesz képes ellátni, mint a Hubble most – mondta Kiss László.