Kövér: a V4-ek egyetértenek abban, hogy az Európai Uniónak egyik ország számára sincs alternatívája

A visegrádi országok közös céljának nevezte az Országgyűlés elnöke annak elérését, hogy az Európai Unió versenyképesebbé, hatékonyabbá, erősebbé váljon az egyre élesedő világversenyben. Kövér László a V4-ek házelnökeinek csütörtöki visegrádi találkozóján azt mondta, egyetértenek abban, hogy az EU-nak egyik ország számára sincs alternatívája.

Kövér László a V4-ek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) házelnöki konferenciájának zárásaként, a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a tanácskozás első napirendi pontja Európa jövőjét, az értékek és érdekek témáját ölelte fel. Ezzel kapcsolatban azt mondta: az Európai Unió jövője nem azonos Európa jövőjével. A vita, a konzultációsorozat, amelyet az EU elindított, Európa jövőjéről szól, ezért a magyar kormány szeretné, hogy formálisan ebben a vitában a délkelet-európai országok is részt vegyenek.
Második napirendi pontként említette az Országgyűlés elnöke a V4 Plusz együttműködés elmúlt évekbeli tapasztalatait, azt, hogy az unión belüli, illetve kívüli, csatlakozásra váró, vagy EU-n kívüli partnerekkel milyen együttműködés alakítható ki.
Kitért arra is, hogy pénteken a Parlamentben tartják – már 10. alkalommal – a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáját, amelyen sürgetik majd az Európai Unió intézményeit, hogy gyorsítsák fel a délkelet-európai országok csatlakozási folyamatát. A találkozón Orbán Viktor miniszterelnök és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa is részt vesz – mondta a házelnök.
Grendel Gábor, a szlovák parlament alelnöke arról beszélt, hogy minden államnak kicsit mások a prioritásai, de megvannak azok a területek, amelyek összekötik az országokat. Hozzátette, hogy Szlovákiában a legérzékenyebb érték ma az igazság, az igazságosság és az a törekvés, hogy visszaállítsák az emberek jogállamiságba vetett bizalmát.
A szlovák politikus elmondta, három olyan területet jelöltek meg, amelyek összekötik a visegrádi országokat: az első a biztonság, mivel ütközőzónában vannak az illegális migráció tranzitállamaként, a második közös ügy a további államok uniós integrációja, a harmadik pedig a közös agrárpolitika. Úgy fogalmazott: ha le tudták küzdeni a 40 évig tartó totalitárius rendszerek nyomását, hogy megváltoztassák az értékrendjüket, “akkor mindent le tudunk küzdeni”.
Radek Vondrácek, a cseh képviselőház elnöke emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta 30 év gyarapodást éltek meg a V4-ek. “Ahogy növekednek az országaink, növekszik az ambíciónk is, hogy jobban hallhatóak legyünk. Az erős Európa részei szeretnénk lenni, erős hanggal” – jelentette ki.
Elmondta, egész nemzedékek számára jelentene tragédiát, ha ezt az “államszövetséget” valamilyen baj érné, kívánatosnak tartják, hogy a vitákban a visegrádi országok hangja is hallható legyen.
Szükségszerűnek nevezte az unió bővítését a délkelet-európai országokkal, ha ezt az EU nem teszi meg – mondta -, “más lép a helyünkbe”.
Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke az EU-n belüli problémák megoldásáról szólva úgy vélekedett: “nem arra van szükség, hogy úgy tegyünk, mintha egy kicsit az unión kívül lennénk. Aktívan törekedjünk annak elérésére, hogy a saját álláspontunkról meggyőzzünk a többieket” – szorgalmazta.
Annak a véleményének adott hangot, hogy a V4-eknek dolgozniuk kell a versenyképességük fejlesztésén.
Fontosnak tartotta, hogy támogassák Ukrajna és a délkelet-európai országok uniós csatlakozási törekvését, és célként jelölte meg, hogy “maradjunk meg a legszabadabb és legdemokratikusabb közösségnek a világban”.
Tomasz Grodzki, a lengyel szenátus elnöke elmondta, teljes egyetértés volt abban, hogy a keleti partnerségnek, illetve a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának elsőbbséget kell élveznie, ha ezek az országok teljesítik az integráció feltételeit.
Hozzátette, a bővítés elősegítéséért a V4-eknek meg kell osztaniuk tapasztalataikat a csatlakozni kívánó országokkal.
Ryszard Terlecki, a lengyel szejm alelnöke hozzászólásában a szolidaritást, a törvényességet, a V4 országok értékeinek tiszteletben tartását és az Európai Unió nyitottságának szükségességét emelte ki. Meglátása szerint a szolidaritáshoz tartozik, hogy a tagállamok szavazatának azonos súlya legyen.
Kijelentette, “több törvényességet” várnak el az uniótól. A szervezet és annak intézményei nem kerülhetik meg az alapszerződésben foglalt elveket, mert az EU ezekre épül.
Az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy kontinensnek ezen a részén vannak olyan elemek, amelyek “önazonosságunkhoz, függetlenségünkhöz tartoznak” – hangsúlyozta. Olyan hagyományos értékek – tette hozzá -, amelyekhez “nem illeszkedik az a szokásforradalom, melyet megpróbálnak ránk kényszeríteni”.
Ryszard Terlecki véleménye szerint az uniónak egész Európa felé nyitva kell állnia, és a csatlakozni vágyó országoknak pontos ütemtervet kell biztosítania. A visegrádi országok közössége gazdasági és politikai értéket képvisel, és súlyukkal számolni kell egész Európában – hangsúlyozta a lengyel politikus.