Varga Judit: jó lenne megszabadulni az “állandóan mélyülő Európa” gondolatától

Az “állandóan mélyülő, egyre több Európa” szerződésekben megjelenő gondolata mindig csak problémát okozott, ezért jó lenne megszabadulni tőle és visszaadni a hatásköröket a tagállamoknak, ha a közös megoldás nem működik – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kerekasztal-beszélgetésén.

Varga Judit azt mondta, hogy a koronavírus-járvány ellen nem volt képes összehangolt, együttes fellépésre az Európai Unió. Magyarország viszont sikeres volt, miután önállóan cselekedett: kormánya felismerte, hogy a legfontosabb az állampolgárok megvédése, és nem csupán az uniós keretből szerzett be védőoltásokat – jelentette ki.
Kiemelte: meg kell ragadni a mostani pillanatot, amikor a magyarok is lehetőséget kaptak arra, hogy mozgassák az EU kereteit. Egyenrangú európai tagállamként Magyarország csaknem húszéves tapasztalata elegendő “muníciót” ad ahhoz, hogy megmondja, milyen lenne egy mindenki érdekét szolgáló Európa: erős, keresztény kontinens, amely vezető szerepet játszik a globális térben.
A miniszter kijelentette, hogy nem szabad szuperállamot építeni, az EU sosem lesz Európai Egyesült Államok. Nem lehet kiszervezni a felelősséget nem kormányzati szervezeteknek (NGO-k), amelyeket soha senki nem választott meg, nem hatalmazott fel önálló politizálásra – vélekedett.
Szerbiát fel kell venni az EU-ba, mert szimbolikus jelentőséggel bír a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országok körében – hangoztatta Varga Judit.
Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bővítés nem könnyű, egyfajta fáradtság tapasztalható. Szerbia csatlakozási céldátuma 2025, egyes kormányok azonban valójában késleltetni akarják a folyamatot – mondta.
Varga Judit megjegyezte, hogy őt sokszor Európa-ellenesként jellemzik, pedig ez nem igaz. Azt mondta, hogy valaki akkor áll igazán Európa mellett, ha képes kritikával tekinteni a közösségre.
Az unió alapítói nem szoktak hozzá ahhoz, hogy felborulhat az általuk megszokott erőegyensúly, paradigmaváltások következhetnek be – jelezte az igazságügyi miniszter.
Trócsányi László úgy vélekedett, hogy az EU-nak 2004 óta nem volt nagy sikeres projektje. Kudarcok sora jellemezte a közösséget – mondta, megemlítve a pénzügyi krízist, a migrációs válságot, a britek kilépését (Brexit) és a koronavírus-járvány kezelését. Pedig az unió a sikertörténetekhez szokott hozzá – jegyezte meg.
Hozzátette: Európa rossz hangulatát próbálják “rákenni” egyesekre, például Magyarországra.
Az EP-képviselő azt mondta, hogy az EU a centralizáció irányába halad. Magyarország viszont úgy gondolja, hogy Európában nincsen centrum, mert mindenki a középpontban található – jelentette ki.
Problémaként említette, hogy a kultúra fogalma hiányzik az európai gondolkodásból. Minden országnak van nemzeti kultúrája, és szeretne ragaszkodni ezen gyökerekhez – hangoztatta. Közölte: nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti identitás megőrzésének.
Trócsányi László úgy fogalmazott, hogy Európa két felét csupán jogilag egyesítették: a nyugati államok még mindig nem tekintik egyenrangúaknak a keletieket. Pedig tiszteletnek kellene öveznie a különböző álláspontokat, “ideológiai misszionáriusokra” nincsen szükség – jelentette ki.