Polyák Gábor: az NMHH küldetése, hogy eljusson az európai döntéshozók főasztalához

A magyar álláspont hangos európai képviseletét nevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfőbb küldetésének Polyák Gábor, a hatóság frissen megválasztott elnöke a Big Picture konferencián csütörtökön, Budapesten.

Az elnök megnyitó beszédében úgy fogalmazott: a médiaszabályozás az utóbbi években „megszűnt nemzetinek lenni”, mert a legfontosabb kérdésekben egyáltalán nincs tagállami mozgástér, minden Európában dől el.

Hangsúlyozta:

komoly esély lenne Magyarország számára, ha a magyar médiahatóságnak sikerülne visszajutnia az európai döntéshozók főasztalához, annak érdekében, hogy közösen alakíthassák a szakpolitikai kereteket. Csak így van esély fellépni a globális szereplőkkel szemben

– mutatott rá.

Polyák Gábor kiemelte: a médiapiac alapvető érdeke, hogy „tartósan létezzen.”

„Óriási szükség van arra, hogy legyen magyar tartalom. Ez közös ügy, ez a magyar nyelv, a magyar kultúra, az egész magyar társadalom fontos érdeke” – húzta alá.

Az NMHH elnöke hangsúlyozta: csakis párbeszéd alapú, kooperatív működési módot tud elképzelni a médiahatóság számára, csak akkor tud szakmailag megalapozott döntéseket hozni, ha folyamatosan kommunikál a piac szereplőivel.

Beszélt arról, hogy az európai médiaszabadságról szóló törvény életbe lépésének az előző magyar kormány a „kerékkötője” volt, pedig a jogszabály szerepe nagyon fontos. A törvény szigorúan megköveteli például a médiavállalkozások átlátható tulajdonosi hátterét, előírja az összefonódások alapos vizsgálatát, ellenőrzését

– mondta. Hozzátette: a médiaszabadságról szóló törvény hazai végrehajtásával egy önálló szervezeti egység fog foglalkozni.

Polyák Gábor megjegyezte, érdemes foglalkozni az állami hirdetések kérdésével is, mivel nincs másik európai ország, ahol akkora súllyal lett volna jelen a piacon az állami hirdetés, mint Magyarországon.

Az NMHH elnöke a reklámadó újbóli bevezetése kapcsán azt hangsúlyozta: nem a médiapiac az, ahonnan pluszbevételekhez juthat Magyarország. „Az elmúlt 16 év súlyos nyomokat hagyott a magyar médiaiparon, nem pluszadóra, hanem türelemre és empatikus odafigyelésre van szükség” – fogalmazott, jelezve: a digitális reklámpiac bevételének kétharmada amúgy sem marad az országban.

Polyák Gábor rámutatott a szakember utánpótlás problémájára is, azt mondta: nagy kihívás a legjobb fiatal médiaszakemberek megtalálása, mivel Magyarországon – Európában egyedüliként – nincsen önálló tanszéke az újságírásnak. Nem lehet újságírásból diplomát szerezni, hanem a kommunikáció szakon belül, pusztán specializáció formában lehet tanítani ezt a szakmát, a televíziós újságírás oktatásához pedig a legtöbb egyetemen nincs is meg a megfelelő infrastruktúra

– fejtette ki.

Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) elnöke közölte: a korábbinál „jobban definiált” közmédiára van szükség Magyarországon. Úgy fogalmazott: a közmédiában szerkesztői integritás szükséges, világos tartalmi profillal és olyan működéssel, amely értékteremtő módon egészíti ki a kereskedelmi piacot.

Az elnök szavai szerint a médiapiac legfrissebb és legváratlanabb kihívása jelenleg a reklámadó. Míg korábban arról volt szó, hogy nulla százalékon tartják, októberben – előzetes egyeztetés nélkül – mégis újra elővette a kormány az adó emelésének ötletét – mondta.

Hozzátette:

a reklámadó legalább 65 százaléka a hazai médiavállalkozásokat sújtaná, amelyek reklámbevétele reálértéken ma is tíz százalékkal elmarad a 2019-estől, egy olyan piacon, ahol a profitabilitás évek óta csökken.

„Vagyis az adó azokat büntetné, akik itthon gyártanak tartalmat, itthon foglalkoztatnak szakembereket és itthon adóznak. Miközben a globális platformok – személyes véleményem szerint – nagy eséllyel megúszhatják, vagy átháríthatják ezt az adót a népre” – fogalmazott.

Tóth Csaba elmondta, hogy a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) hatástanulmánya szerint minden reklámra fordított forint hat forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét.

„A reklámadót nem újraéleszteni kel tehát, hanem végleg kivezetni”

– szögezte le.

A MEME elnöke fontos kihívásnak nevezte a nagy digitális platformok reklámpiaci uralmát is, rámutatva arra, hogy a digitális reklámköltés döntő része globális szereplőknél landol. „Az a pénz, ami kiáramlik az országból, minden évben hiányzik a hazai szerkesztőségekből, a magyar sorozatokból, a dokumentumfilmekből és a szórakoztató műsorokból is” – fűzte hozzá.