Németország a haderőfejlesztésben és a védelempolitikában is meghatározó szövetséges és stratégiai partner Magyarország számára – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Berlinben Christine Lambrecht német védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a német fővárost kereste fel elsőként miniszterként, és német partnerével volt az első hivatalos kétoldalú találkozója. Ez is mutatja az esetleges ideológiai nézeteltéréseken és kormányzati ciklusokon átívelő kölcsönös „stratégiai elkötelezettséget” – húzta alá a tárcavezető a közmédiának adott nyilatkozatában.
A haderőfejlesztési együttműködéssel kapcsolatban kiemelte: az előző ciklusban elindított fejlesztési program nagyban erősíti a védelmi ipar Magyarországon tevékenykedő német szereplőit. Az azonban kevésbé ismert tény, de szintén az együttműködés szorosságát jelzi, hogy az utóbbi években éppen Magyarország volt a német védelmi ipar legfontosabb exportpiaca.
A védelempolitikáról szólva aláhúzta: közös meggyőződés, hogy a NATO-nak ki kell maradnia az ukrajnai háborúból. A NATO védelmi szövetség, amely nem szállíthat halált okozó fegyvert Ukrajnának, ezt továbbra is kétoldalú, bilaterális alapon kell megoldaniuk a tagállamoknak – fejtette ki a honvédelmi miniszter, aláhúzva, hogy az áprilisi országgyűlési választás eredménye is megerősítette, hogy Magyarország a béke pártján áll.
A szövetség kedden kezdődő madridi csúcstalálkozóján elfogadandó új stratégiával kapcsolatban kiemelte: nemcsak az „orosz fenyegetésre” kell összpontosítani, hanem a „360 fokos” megközelítésre, a körkörös védelemre, így a terrorizmus veszélyére és az illegális migrációra is, amely ismét erősödik a magyar határon.
Az „ukrán-orosz válság” hatására kialakuló gazdasági válság, „háborús infláció” és élelmiszerhiány miatt megnövekedő, és „nagyrészt illegális formát öltő migráció” komoly kihívás – fejtette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve, hogy Németország is egyetért ennek fontosságában.
A déli határt fenyegető illegális migrációval kapcsolatban arról is szólt, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország és Németország számára egyaránt „stratégiai érdek”.
A védelmi költségvetés növeléséről elmondta, hogy Magyarország a tervezettnél egy évvel hamarabb, már 2023-ban eléri a NATO-tagoktól elvárt, a hazai össztermék (GDP) arányában számított 2 százalékos szintet.
Mint mondta, „Magyarország messziről indult”, de eléri és fenn is tartja a védelmi kiadások elvárt szintjét. Ennek „nem kis részben” a Magyarországra települt német védelmi ipari cégek a kedvezményezettjei, amelyek hozzájárulnak az egész ország gazdasági fejlődéséhez és a munkahely-teremtéshez – tette hozzá a miniszter.
