Mi nem attól vagyunk európaiak, hogy mások által megfogalmazott elvárásoknak és standardoknak megfelelünk – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a visegrádi országok parlamenti elnökeinek találkozóján csütörtökön az Országházban.
Bóka János emlékeztetett: egyesek szerint az európai integráció célja az igazodás egy központilag meghatározott gazdasági és társadalmi modellhez, és csak ez a központi modell tekinthető európainak. Mások szerint minden tagállam eltérő, de egyaránt európai gazdasági és társadalmi modellel gazdagítja az EU-t.
Hozzátette: ő maga az utóbbi álláspontot osztja, és különösen igaznak tartja ezt az Európai Unió és a visegrádi országok kapcsolatára.
Mi nem attól vagyunk európaiak, hogy mások által megfogalmazott elvárásoknak és standardoknak megfelelünk. Mi, lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok vagyunk, akik vagyunk. Európaiak is vagyunk, és saját identitásunkkal gazdagítjuk Európát, és csak saját identitásunkkal tudjuk Európát gazdagítani. Ha azt várják tőlünk, hogy máshogyan gazdagítsuk Európát, akkor azt nem integrációnak hívják, hanem birodalomépítésnek
– hangsúlyozta.
Kiemelte: mindez érvényes az európai versenyképességhez való hozzájárulásunkra is: az EU csak akkor lehet versenyképes, ha tagállamai versenyképesek; az európai versenyképességet nem lehet a tagállami versenyképességgel szemben megvalósítani.
A tagállamok mind a sajátosságaiknak megfelelően válhatnak versenyképessé. Ez nem zárja ki, sőt egyenesen feltételezi az együttműködést – mutatott rá.
Hangsúlyozta, nincs központilag meghatározható, egységes recept a tagállamok számára, noha ennek egyre több jelét látni az Európai Bizottság gazdaságpolitikájában.
Kitért arra is, hogy versenytársaival szemben az EU leszakadó pályán halad: míg a világgazdaság 2013 és 2023 között reálértéken 31 százalékkal bővült, addig az EU gazdasága csupán 18 százalékkal nőtt. Az EU gazdasági dinamikája a Covid-válság utáni időszakban is gyengébb maradt a globális trendekhez képest – emlékeztetett.
Hozzátette: a termelékenységi olló Európa és az Egyesült Államok között egyre nyílik, különösen az innovatív szektorokban. A mesterséges intelligencia új ipari forradalmat indított be, ahol az Egyesült Államok és Kína versenyez egymással. Európa ebben a versenyben nem vesz részt, elsősorban a magas energiaárak és a fojtogató európai szabályozási környezet miatt – mutatott rá.
Európa a 19. századi ipari forradalom óta először nem formálója, hanem elszenvedője lesz a globális gazdasági átalakulásnak is
– figyelmeztetett.
Bóka János felidézte azt is, hogy az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt a versenyképesség kérdését állították a középpontba. Nem fogadtuk el azt a beletörődő álláspontot, hogy Európa hanyatlása elkerülhetetlen, olyan válaszokat kívántunk adni, amelyek a menedzselt hanyatlás helyett egy új, erősödő pályára állítják az uniót és tagállamait – jegyezte meg.
Ez a szándék öltött testet a 2024 novemberében elfogadott budapesti nyilatkozatban, amely konkrét ütemtervként az Európai Bizottság felé megfogalmazott feladatszabásokkal rögzíti az EU-27-ek állam- és kormányfői által kulcsfontosságúnak tartott irányt – rögzítette.
Felhívta azonban a figyelmet arra a nyugat-európai narratívára is, amely a versenyképességi hanyatlás okát a 2004-es uniós bővítésben keresi. Ezek a hangok azok, amelyek támadják a kohéziós politikát és szorgalmazzák az egységes belső piacon a teljes harmonizációt, szándékosan figyelmen kívül hagyva a tagállamok közötti eltérő fejlettségi szinteket
– jelezte.
A narratíva egyszerű: a 2004-ben és ezután csatlakozott országok támogatása a régi tagállamok számára versenyképességi béklyó. Ez azonban egy hamis narratíva, amely számos tényt figyelmen kívül hagy – jelentette ki.
Rámutatott: ennek a narratívának a cáfolata kulcsfontosságú, mert ez az alapja annak a költségvetési átalakításnak, ami a 2028-34-es hétéves pénzügyi keretterv kapcsán zajlik.
Emlékeztetett arra, hogy az európai regionális és kohéziós politikák egyidősek az 1985-ös egységes európai okmány elfogadásával, amely 1992 végére célként határozta meg az egységes belső piac létrehozását.
Ez volt az első olyan alkalom, amikor a döntéshozók felismerték: a csatlakozó tagállamok jelentősen alacsonyabb fejlettségi szintje ellehetetleníti, hogy a közös piacon azonos szabályok mellett versenyezzenek a többi tagállammal és azok vállalataival – idézte fel.
A négy szabadság elve megkövetelte, hogy létrejöjjön egy kiegyenlítő mechanizmus, amelynek keretében a fejlettebb tagállamok előnyük és méretük arányában hozzájárulnak az alacsonyabb fejlettségű tagállamok erőfeszítéseihez, cserébe a piacok megnyitásáért és az egységes szabályozás elfogadásáért – fűzte hozzá.
Értékelése szerint ez a politika kiemelkedően sikeresnek bizonyult, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a déli tagállamok érdemben növelni tudják fejlettségi szintjüket, így ne alakuljanak ki óriási különbségek az egységes piacon.
A 2004-es bővítést követően az alapelv nem változott, az EU egy korábban is rendkívül sikeres politikájának alkalmazásáról döntött. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül, versenyképesség szempontjából, a visegrádi országok számos mutatóban kiemelkedő eredményeket tudnak felmutatni – érvelt Bóka János.
A GDP növekedésén terén a négy ország számai konzisztensen az EU átlaga felett alakultak – emelte ki. Az egy főre jutó GDP alakulása folyamatos pozitív trendet mutat, de még egyetlen V4-es államban sem érte el az EU átlagát – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy továbbra is nagy szükség van a regionális fejlesztési támogatásokra, azonban nem szabad engedni a nyomásnak, hogy ezt a politikát és forrásokat más céloknak rendeljék alá.
A GDP bővülésére és a versenyképesség alakulására is komoly hatással van több olyan tényező, ami történelmi előzmények nélküli az EU-ban – mondta Bóka János. A koronavírus-járvány utáni válságjelenségek, az orosz-ukrán háború valamint az energetika területén kialakult robbanásszerű áremelkedés következtében a régió az elmúlt években először produkált az EU átlagától elmaradó számokat – hangsúlyozta a miniszter.
Az Európai Bizottság 2025 őszére vonatkozó gazdasági előrejelzése szerint a háborúhoz legközelebb eső tagállamok 2019 óta alulteljesítettek a reál GDP-növekedésben, a háború negatív hatása pedig különösen azokban az országokban jelentős, amelyek közvetlenül határosak a konfliktus sújtotta területekkel – mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy az érintett tagállamokban a kibocsátás növekedése 1,4-1,8 százalékponttal volt alacsonyabb a távolabb fekvő országokénál. A becslések szerint 2022-2023-ban a növekedési ütem minden ezer kilométernyi távolságcsökkenéssel 2 százalékponttal mérséklődött – fogalmazott.
Ezekhez az adatokhoz hozzájárult, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítás érdekében életre hívott alap (RRF) jellemzően a déli tagállamok problémáit igyekezett orvosolni – jelentette ki. Ez a szempont a forrásokhoz való hozzáférésre is kiterjedt, a korábbi formula eltérítésének következményeként az Európai Bizottság a versenyképességet ösztöntő forrásokat a V4-országoktól mesterségesen átterelte a déli államokhoz – hívta fel a figyelmet.
A V4-országokban kiemelkedően jók a munkaerőpiaci adatok, amelyek jobbak az EU átlagánál – szögezte le Bóka János. A visegrádi négyek jellemzően jól teljesítenek az alapmutatókban, így a következő pénzügyi perspektíva alatt érdemes a fókuszt a hatékonyság felé fordítani
– javasolta a politikus.
A miniszter azt mondta, hogy a visegrádi négyek országai a versenyképesség szempontjából kiemelkedő fontosságú kereskedelemben is kedvező mutatókkal rendelkeznek, ezen államok termék- és szolgáltatásexportja EU-átlag feletti. Nyomatékosította, hogy az EU-n belüli kereskedelemben a V4-ek külkereskedelmi egyenlege minden tagállam esetében pozitív.
Visszautasította, hogy a V4-országok tagállamai összeszerelőüzemek lennének. A miniszter kijelentette, hogy ez már csak a high-tech gyártási szektorban foglalkoztatottak arányával is cáfolható, ami mind a négy országban meghaladja az EU-átlagát, több országban pedig csaknem duplája annak. Ugyanakkor elmondható, hogy a kutatásra-fejlesztésre fordított források elmaradnak az uniós átlagtól – tette hozzá.
Szavai szerint a teljes képhez hozzátartozik, hogy ezeket a forrásokat az uniós rendszerben jellemzően kiválósági alapon osztják szét, ezért itt komoly túlsúlyban vannak a nagy és fejlett tagállamok kutatóintézetei és egyetemei, amelyekkel a V4-ek jellemzően állami forrásai nem képesek felvenni a versenyt. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a következő költségvetési időszak alatt a források esetében ne csak a kiválóság, hanem a regionális szempontok is érvényesüljenek.
Bóka János úgy fogalmazott, hogy az új költségvetési keretterv javaslata a versenyképességet szolgáló kutatásokat támogató Horizont Európa részvételt kiszélesítő eszközeit is visszabontaná.
Érdemi változásokra van szükség az energia területén is – jelentette ki. A régióban jellemzően magas, nem háztartási energiaárakat mérsékelni kell ahhoz, hogy a vállalatok képesek legyenek felvenni a versenyt az EU-n kívüli versenytársakkal – osztotta meg meglátásait. Ehhez felül kell vizsgálni az „elhibázott, ideológiavezérelt” zöldítési politikát – szögezte le a miniszter.
Megjegyezte, hogy
a régióban az energiamixek, valamint a közlekedés és épületek energiahatékonysága, az eltérő fejlődési pályák és a történelmi sajátosságok miatt kedvezőtlenebbek, mint a nyugati vagy déli tágallamokban. Ennek ellenére a V4-államok sokat tettek azért, hogy a környezeti és klímacéloknak megfeleljenek
– szögezte le.
Európa és a régió számára meghatározó versenyképességi tartalékok a Nyugat-Balkánon érhetőek el – közölte.
Hangsúlyozta, hogy
az elmúlt két évtizedben a visegrádi országok voltak az EU növekedési motorja. A régióban továbbra is kiaknázatlan versenyképességi potenciál rejlik, ami megsokszorozható azzal, ha a V4-ek válnak a világ legfejlettebb technológiáinak találkozási pontjává, a keleti és nyugati ellátási láncok összekapcsolódási helyévé – fogalmazott. Ez a folyamat magától is zajlik, de fontos, hogy az uniós politikák és intézkedések ezt ne akadályozzák
– kérte.
Ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy az EU a globális minimumadó bevezetésére hivatkozva igyekezett felszámolni a régió adópolitikai előnyét. Jelenleg hasonló fenyegetést jelent a gazdaságvédelmi intézkedések kiterjesztő értelmezése, illetve a külföldi befektetések és knowhow beáramlását gyakorlatilag kizáró túlzott protekcionista szabályozási törekvés – jelentette ki. Ez különösen kártékony és önsorsrontó azokon a területeken, ahol nincsenek valódi európai alternatívák – mondta Bóka János.
A visegrádi országok gazdasági fundamentumai erősek, bennünket nem kell versenyképessé tenni, mi versenyképesek vagyunk és készek vagyunk hozzájárulni az EU egészének versenyképességéhez, a kérésünk csak annyi, ne akadályozzanak bennünket abban, hogy ezt megtegyük – zárta felszólalását.
