Csendes Olivér: az új turizmus-stratégián dolgozik az MTÜ

Új turizmusirányítási rendszer felállításán és egy új turizmusstratégián is dolgozik a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). A stratégia első verziója a jövő hétre várható, ezt egy társadalmi egyeztetés követi – mondta az ügynökség vezetője egy keszthelyi turisztikai programon csütörtökön.

Csendes Olivér a Balaton Aktív Turisztikai Fejlesztési Program bemutatóján hangsúlyozta, hogy augusztus elsejei kinevezése óta több mint 80 szakmai szervezettel, 11 témában egyeztetett. A turizmusfejlesztést úgy kell kialakítani, hogy az a térségekben megerősített önszerveződésekre támaszkodó együttműködésen alapuljon, eredményeként először is a lakosság járjon jól, és a vállalkozók is sikeresek legyenek – mondta az MTÜ vezetője.

Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: a Balaton Aktív Turisztikai Fejlesztési Program 150 turisztikai szolgáltatóval készített interjúra, lakossági és turisztikai kutatásokra, valamint önkormányzatok, szakmai szervezetek, kutatóintézetek és erdőgazdaságok és nemzeti parkok bevonásával zajló egyeztetésekre épül.

A program hét kiemelt fejlesztési területet jelöl ki: az aktív turisztikai főhálózat minőségének javítását és fenntartását, vízitúra- és kishajós megállópontok fejlesztését, aktív turisztikai kapuk kialakítását, ahol pihenésre, mosdóhasználatra, vízvételre, egészségügyi ellátásra és közösségi közlekedési platformok használatára is lehetőség van, foglalható túracsomagok létrehozását, szolgáltatói minősítési rendszer bevezetését, a Balaton Aktív Adatplatform kialakítását, valamint a látogatói terhelés, a természetvédelem és a klímaalkalmazkodás összehangolt kezelését

– ismertette az ügyvezető.

Hangsúlyozta, a Balaton következő turisztikai szintlépését nem az új attrakciók, hanem a meglévő kínálat minőségi működtetése, az adatvezérelt irányítás és a hosszú távú együttműködés alapozhatja meg.

A stratégia kiemelt figyelmet fordít a nem vízparti települések bevonására, a szezonalitás mérséklésére és a természeti értékek megőrzésére. A 2035-ig megfogalmazott jövőkép négy meghatározó pillére a fenntarthatóság, a partnerség, a minőség és az adatvezérelt működés – mondta.