A fűtésszámla a négyszeresére, az áramszámla pedig a kétszereresére nőne a magyar családoknak, ha az ukránoknak sikerül keresztülvinnie azt a tervet, hogy az európai uniós tagállamoknak ne lehessen Oroszországból gázt és olajat vásárolnia – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor azt mondta,
Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évben szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén.
Elmondta, az uniós tagállamok többsége az energiapolitikájával nem a saját családjait és vállalkozásait akarja segíteni, hanem az oroszoknak akar ártani, hogy ezen keresztül is segítse Ukrajnát.
A kormányfő közölte, Magyarország ellenkező állásponton van, csatában van ezekkel a tagállamokkal, és nem engedi az orosz energiával kapcsolatos szankciókat kiterjeszteni Magyarországra.
Az egész energiaáremelést szorgalmazó politika mögött az ukránok vannak, ezért nem indokolatlan ukrán energiafenyegetésről beszélni
– tette hozzá.
Kifejtette, az ukránok „egy malomban őrölnek az európai vezetőkkel”, akik azt gondolják, ha ártanak az oroszoknak, azzal segítenek az ukránoknak.
Úgy fogalmazott: az ukránok olyasmit követelnek az európaiaktól, ami tönkreteszi a családokat, ez a veszély fenyegeti a magyar családokat is.
A brüsszeli viták nem az emberek feje fölött, hanem a lakásukban folynak, a tét az, mi lesz a magyarok áram- és fűtésszámlájával – mutatott rá.
Orbán Viktor a műsorban arról is beszélt, mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az orosz gázt kitiltsák Európából.
Hiába van vezetékünk, ha nem engedik, hogy azon keresztül gáz érkezzen – mondta a kormányfő, kiemelve, ez a lépés körülbelül akkora terhet jelentene a költségvetésnek, mint amennyit a rezsicsökkentésre fordít, arra pedig még senki nem adott választ, hogy ilyen körülmények között hogyan tartható fenn ez az intézkedés.
„Ezt szoktam mondani Brüsszelben: én értem, hogy ők ártani akarnak Oroszországnak, meg akarják segíteni az ukránokat, ezt én mind értem, na de miért a magyarokkal fizettetik meg ennek az árát? Hol ez a pénz? Adják ide, és akkor már kvittek is vagyunk” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehet tárgyalni velünk – hangoztatta a kormányfő, megjegyezve, „az egy másik helyzet”, ha Brüsszelben vállalják, hogy kifizetik a politikájuk Magyarországra gyakorolt negatív hatásának költségeit.
„Egyelőre a fülük botját se mozdítják, és azt gondolják, hogy ezt az összeget nekünk, magyaroknak kell kifizetnünk. De én mindig mondtam nekik, hogy ez nem a mi háborúnk, és én nem fogom megengedni, hogy Brüsszel velünk fizettesse meg Ukrajna támogatását” – értékelte a jelenlégi helyzetet Orbán Viktor.
A miniszterelnök emlékeztetett: már évtizedekkel ezelőtt létezett az Ukrajnát elkerülő Nabucco gázvezeték terve, de akkor ezt ellehetetlenítették, ám a veszélyt látva a magyar kormány megteremtette a szlovák-magyar gázösszeköttetést, valamint egy déli – Szerbia, Bulgária és Törökország felé menő – vezetéket, a meglévő összeköttetések egymáshoz kapcsolásával, kapacitásuk növelésével, új kompresszor-állomások beiktatásával.
Ennek következményeiről szólva elmondta, Szlovákia az ukrajnai háború kitörése után ezen a rendszeren keresztül jut gázhoz. Kiderült, lehet, hogy rövid távon üzleti megfontolások nem szóltak mellette, de hosszú távú, energiabiztonsági megfontolások igen – nyilatkozott a beruházásról Orbán Viktor.
Magyarország gázellátása szempontjából a miniszterelnök kulcsállamként említette Törökországot, mondván, oda érkezik be az azeri és az orosz gáz is, és a törökök elég bátrak ahhoz, hogy bármit mondanak is nekik, be- és továbbengedik az orosz gázt.
A miniszterelnök arról is szólt: Magyarország olyan megállapodást kötött Azerbajdzsánnal, amelynek keretében magyar cégek kisebb tulajdonrészt szerezhettek a világ legnagyobbjai közé tartozó azeri földgáz-mezőkben.
Ezzel, jegyezte meg, lejjebb lehet tolni a magyar energiaszükséglet árát. Szavai szerint sok mindent kell csinálnia egy olyan államnak, mint Magyarország, amely elvesztette azon területeit, ahol energiaforrásai találhatók.
„Ha nem vagy okos, akkor kizsebelnek” – fogalmazott, hozzátéve, „most Brüsszelben nemcsak okosnak kell lenni, hanem erősnek is”.
A kormányfő Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva hangsúlyozta,
„mi azért akarjuk mindenképpen kívül tartani Ukrajnát, mert ha beengedjük, az összes pénzünket, mint a szivacs fogja fölszívni”, ennek az árát a közép-európaiak, benne Magyarország fogja majd megfizetni.
Elmondta, a nyugat-európai vezetők valamilyen okból azt vették a fejükbe, hogy egy nagyjából egymilliós hadsereg fenntartásáról szóló megállapodást kötnek Ukrajnával. Ezt az európaiak fizetnék, azaz ahelyett, hogy Nyugat-Európa a saját hadseregeit erősítené, inkább zsoldot fizet Ukrajnának.
Ebből még komoly biztonsági kockázat is lehet Európa számára, mert olyan hadsereget is finanszírozhatnak, aminek szándékai nem mindig lesznek barátságosak, vagy legalábbis erre nincs garancia – figyelmeztetett.
Hangsúlyozta: az ukrán uniós tagság kérdése összefügg ezzel, mert sokkal könnyebb ukránpárti pénzügyi döntéseket hozni, ha Ukrajna bent van az unióban, mintha nincs.
A kormányfő ennek kapcsán arra bíztatott mindenkit, hogy mondja el a véleményét az Ukrajna uniós tagságáról a kormány által indított Voks 2025 szavazáson.
„Ne engedjük, hogy mások döntsenek a fejünk felett” – hangoztatta.
Jelezte: bízik abban, hogy a szavazás – amelyen már egymillióan vettek részt -, megerősíti a kormány ukrán uniós tagságot elutasító álláspontját.
Arra is kitért: a Tisza tartott már egy saját pártszavazást a kérdésről, ott 58 százalék támogatta Ukrajna uniós tagságát.
