Magyarország továbbra is a munkaalapú társadalomra épít, ahol az emberek hisznek abban, hogy érdemes dolgozni, és a család megélhetését segélyek helyett a munkára kell alapozni – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kedden egy szakmai konferencián, Budapesten.
Panyi Miklós kiemelte: a kormány tudatos lépése volt, hogy az ország adózását, a családi és a szociális támogatások rendszerét a munka köré építette fel, és „ezek a lépések történelmi és nemzetstratégiai jelentőségű sikerek„.
A Miniszterelnökség és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Romák a munkaerőpiacon című konferencián az államtitkár kiemelte, napjainkban egymillióval többen dolgoznak, mint 15 éve, és ez az élet számos területén jelent kitörési pontot. Erre a teljesítményre büszkének kell lenni! – tette hozzá.
Az államtitkár közölte, erre építve dolgozik a kormány a 150 gyár programon, és továbbra is a magas foglalkoztatási szintet akarja fenntartani.
Beszélt arról, hogy Magyarország ma már az Európai Unió éllovasai közé tartozik a foglakoztatási szintet tekintve, szemben a 15 évvel ezelőtti helyzethez képest. Történelmi eredménynek nevezte, hogy ennek a cigány közösség is része és nyertese. 2010-hez képest mind a roma férfiak, mind a roma nők foglalkoztatási rátája a duplájára emelkedett
– emelte ki.
Az államtitkár szerint „történelmi helyzet állt elő Magyarországon„: van elérhető munka, van elegendő munkahely, teljes foglalkoztatás, aki akar, az talál munkát, van mindenki számára elérhető ingyenes oktatás, a rászorulóknak ingyenes étkezés. Ezen kívül a fiatalokat diák- és munkáshitel segíti, 25 év alatt nem kell személyi jövedelemadót fizetni, valamint számos család- és otthonteremtési támogatást vehetnek igénybe. Ma Magyarországon, akik dolgozni és családot alaptani akarnak, azokat minden élethelyzetben segíti a kormány – hangoztatta az államtitkár.
Szerinte a kormányzati munkának ezzel nincs vége, sok tennivaló van az inaktív társadalmi csoportok vagy a roma nők munkaerőpiai integrálásában, az iskolaelhagyók számának csökkentésében, a szegénység és a gyermekszegénység visszaszorításában.
Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára elmondta: 2013 és 2020 között kiemelkedő foglakoztatáspolitikai sikereket ért el az ország. A munkanélküliségi ráta jelenleg 4-4,5 százalék körül van és 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon.
Ismertette: emelik a Demján Sándor-program keretét, elindították a 150 gyár programot, folyamatosak a tárgyalások a munkáltatói érdekképviseletek szereplőivel a bér- és foglakoztatási szabályokról azért, hogy ezt a 4,7 milliós foglalkoztatotti létszámot fenntartsák.
Beszámolt arról, hogy a romák munkaerőpiaci integrációjának segítésére sok program indult. A legfontosabb kritériumok közé sorolta a komplex megközelítést, a célcsoport-specifikusságot, a munkahelyi preszocializációt, a mentorlást és az utógondozás ösztönzését.
Csepeti Ádám kiemelte, hogy a roma nők munkaerőpiaci helyzetével egyértelműen foglalkozni kell, folytatni kell a komfort nélküli lakhatás felszámolását, át kell világítani az állami életpályalehetőségeket, és segíteni kell a romák körében a vállalkozási hajlandóságot, amikre célzott programok kellenek.
Gondi Mátyás, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alelnöke szerint a romák munkaerőpiaci helyzete nem csupán szociálpolitikai vagy felzárkóztatási, hanem nemzetgazdasági jelentőségű kérdés.
Jelezte: a romák foglakoztatottsági mutatói még mindig elmaradnak az országos átlagtól, ami nagyban befolyásolja a közösség esélyeit.
Mint mondta, javultak ugyan iskolázottsági mutatóik, azonban a korai iskolaelhagyás, az alacsony iskolázottság megoldása továbbra is komplex és összehangolt megoldásokat kíván.
Kitért arra, hogy az elmúlt tíz évben a roma férfiak foglalkoztatottsági rátája 10, a roma nőké közel 10 százalékponttal emelkedett, a közfoglalkoztatás aránya a romák körében a korábbi 40 százalékról 15,9 százalékra csökkent, ez pedig óriási minőségi fordulatot jelez.
A roma gyerekeket érintő foglakoztatott nélkül háztartások aránya is jelentősen, 30 százalékról 17 százalékra csökkent, ami már túlmutat a munkaerőpiacon; integrációs esélynövekedést jelez – mutatott rá.
Az alapítványi alelnök az eredményes programok mellett felhívta a figyelmet, hogy nincs hosszú távú gazdasági felzárkózás oktatás nélkül. A roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásban való részvétele elengedhetetlen feltétele a fenntartható munkaerőpiaci integrációnak
– mondta.
Kitért arra, hogy a roma népesség jelentős része infrastrukturális szempontból hátrányos kistelepüléseken él, így minden jövőbeni stratégia megkerülhetetlen eleme kell legyen a helyi térségi sajátosságokra figyelő megközelítés.
Sztojka Attila, a Belügyminisztérium roma társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a romák munkaerőpiaci integrációja meghatározza Magyarország gazdaságát és társadalmi feladatait és küldetését is.
Mint mondta, 2010-ben váltás következett be a kormányzati romapolitikában, vagyis a segély alapú modell helyett a munkaalapú társadalmat tette a kormány a felzárkózás, az integráció alapjává.
Az államtitkár elmondta, tíz évvel ezelőtt a romák körében a munkanélküliségi mutató közel 40 százalékos volt, mára ez a felére csökkent. A gazdaságpolitika egyik fontos lépése volt, hogy az intézkedések érintették a mélyszegénységben élőket, az alacsony iskolázottságú embereket is.
Sztojka Attila kitért arra, hogy a „rejtett munkaerőt a felszínre kell hozni„, ennek érdekében számos uniós támogatással indult vagy indul program.
Ezek között említette az Aktívan a tudásért programot, a Nő az esély programot, vagy a kistelepülések kis- és középvállalkozásait segítő programot.
