A tiszta és egészséges környezet nem kiváltság, hanem az emberi jólét és szabadság alapfeltétele – mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
A nemzetközi környezetvédelmi világnaphoz (június 5.) időzítve idén második alkalommal adta át a Környezetünkért díjakat és emlékplaketteket az Energiaügyi Minisztériumban Raisz Anikó és Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
A díjazottak szemléletformálás, gyakorlati megoldás vagy közösségi példamutatás terén nyújtott jó példák miatt részesültek elismerésben.
Raisz Anikó Antall József volt miniszterelnök beszédét idézve elmondta: a környezetvédelem nem lehet luxus egyetlen ország számára sem, hanem az emberhez méltó élet alapfeltétele.
A környezettudatos döntés nem teher, hanem lehetőség innovációra, együttműködésre, jobb életminőségre, és az Energiaügyi Minisztérium feladata, hogy az ehhez szükséges szabályozási hátteret biztosítsa – fogalmazott.
Kiemelte:
a 2030-ra kitűzött fenntarthatósági célok eléréséhez szükséges, hogy a kormányzat, a civil társadalom, az üzleti szféra és a tudományos élet stratégiai együttműködésben dolgozzanak. Fontosnak nevezte, hogy a fenntartható megoldások a legkisebb településekre is eljussanak, illetve azt, hogy a fenntarthatóságra különösen nyitott fiatal generáció hiteles példákat és támogató környezetet kapjon.
Bándi Gyula elmondta: a kis egységek, a helyi szintek és az egyéni cselekedetek egyaránt fontosak a környezetvédelemben. Idézte Ferenc pápa 2023-as Laudate Deum apostoli buzdítását, amelyben a néhai katolikus egyházfő az éghajlati válság elleni fellépésre szólított fel.
Kitért az Alkotmánybíróság múlt heti határozatára, amelyben megsemmisítette a klímatörvénynek az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó rendelkezését, mert az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit. Hozzátette, hogy a taláros testület szakmai és tudományos szervezetek véleményét is kikérte és felhasználta döntésében.
Úgy vélte, hogy a határozat egy újszerű megközelítést is tartalmaz a visszalépés tilalmával kapcsolatban, ami az egészséges környezethez való jog egyik legfontosabb elve.
Az Alkotmánybíróság indoklása szerint valamely jogi szabályozás hosszabb időn keresztüli változatlansága ugyan formálisan nem sérti a visszalépés tilalmának elvét, tartalmilag azonban igen, mert a szabályozás elavulttá válhat, amennyiben nincs tekintettel az elővigyázatosság és megelőzés elvére. Így egy jogszabály nem csupán elavulttá, hanem egyben alaptörvény-ellenessé is válik, vagyis a visszalépés akkor is megtörténhet, ha „nem lépünk előre” – fogalmazott Bándi Gyula.
Az eseményen Környezetünkért díjat vehetett át Bartus Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem környezetgazdaságtan tanszékének oktatója, Gelencsér András, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem korábbi rektora, Pokorni Zoltán, a 12. kerület korábbi polgármestere és Szöllősi-Nagy András egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora.
Környezetünkért Emlékplakettet kapott Csák Csilla Gabriella, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, Csutora Mária, a Corvinus Egyetem professzora, az Iskolakertekért Alapítvány, Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodájának vezetője, Szilvácsku Miklós Zsolt, természetvédelmi szakember, jogász és Zlinszky János a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtudományi karának egyetemi docense.
