Szijjártó Péter: Magyarország kész kivenni a részét a vízzel kapcsolatos globális kihívások megoldásából

Magyarország kész kivenni a részét a vízzel kapcsolatos globális kihívások megoldásából, ezek ugyanis súlyos kockázatokat rejtenek, például újabb migrációs hullámokat is kiválthatnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Vízügyi Konferenciáját megelőzően arról számolt be, hogy a vízzel kapcsolatos kihívások nagyon súlyos kockázatokat rejtenek ma a világban, robbantak ki konfliktusok a víz miatt, az elosztási viták sok esetben akár fegyveres harcokhoz is vezetnek, és a klímaváltozás erősödésével a helyzet csak súlyosbodni fog.
Ha minden úgy megy tovább, ahogy most, akkor 2050-re hárommilliárd ember fog olyan területen élni, amelyet aszályok sújtanak, 1,6 milliárdan olyan területen, amelyet árvizek sújtanak folyamatosan, és 2,2 milliárd embernek nem lesz teljes körű hozzáférése tiszta és egészséges ivóvízhez – figyelmeztetett. Hozzátette, hogy naponta körülbelül ezer gyermek hal meg szennyezett víz fogyasztása miatt.
Arra is kitért, hogy a vízzel kapcsolatos kihívások az illegális migrációt kiváltó okok között az első helyek egyikén szerepelnek.
„Akár az árvizek, akár a vízhez való hozzáférés korlátozottsága migrációs hullámokat indíthat el. Éppen ezért mi, magyarok, készek vagyunk rá, hogy kivegyük a részünket abból a globális küzdelemből, amely kezeli a vízzel kapcsolatos kihívásokat azért, hogy újabb tömeges illegális migrációs hullámokat tudjunk megakadályozni” – fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: „Magyarországon nagyon sokat invesztáltunk abba, nagyon sok forrást költöttünk arra, hogy a magyar vízipari, vízkezelési technológiák fejlettek legyenek. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ma a vízipar és a víztechnológiák tekintetében Magyarország a világ abszolút élvonalába tartozik”.
Elmondta, a világ számos pontján használnak magyar technológiákat Srí Lankától többek között Laoszon és Vietnamon keresztül Ecuadorig vagy épp a Zöld-foki Köztársaságig.
„Magyarország az elmúlt időszakban 800 millió eurónyi kötött segélyhitel-programot és nemzetközi fejlesztési programot indított el több mint egytucat országban a világon magyar vízipari technológiákra alapozva” – húzta alá.
Rámutatott, hogy hazánk jól érti a víz jelentőségét, hiszen az ország folyói általában a határokon kívül erednek, ezért fontos a hatékony, kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetközi vízügyi együttműködés.
A miniszter az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatójával folytatott egyeztetése kapcsán kiemelte, hogy regionális háború zajlik Ukrajnában, azonban globális hatásokkal, például töredékére esett vissza a gabonaexport a szembenálló országokból, ezért több olyan állam került szembe rendkívüli élelmezési kihívásokkal, amelyek egyébként is könnyen destabilizálódnak.
„Ha ezek az országok tartósan élelmiszerellátási problémákkal fognak küzdeni, akkor ott az extrém ideológiák elterjedése, a terrorfenyegetettség növekedése meg fog történni, ebből fakadóan onnan az emberek elkezdenek menekülni, tehát újabb migrációs hullámokat fog mindez kiváltani” – szögezte le.
Aláhúzta: ennek megelőzése érdekében Magyarország 3,5 millió dollárral járult hozzá az ukrajnai kivitel támogatását célzó programhoz, valamint Budapestre költözik a Világélelmezési Program (WFP) globális pénzügyi központja.
„A 25. órában vagyunk, hogy megelőzzük azt, hogy maga a háború is globális háborúvá váljon. Sajnos, látjuk a rendkívül felelőtlen nyilatkozatokat, a felelőtlen döntéseket fegyverszállításokról, a nyilatkozatokat a tűzszünet elutasításáról” – jelentette ki.
„Ez egy brutális háború, és én azt gondolom, rendkívül felelőtlen dolog az, hogy egyes nagyhatalmak elutasítják a tűzszünet lehetőségét, vagy éppen olyan fegyvereket szállítanak, amelyek közelebb visznek minket egy nukleáris konfliktus kialakulásához” – tette hozzá.