El kell távolítani az egységes piac teljeskörű működésében fennálló akadályokat, és fel kell lépni a túlszabályozás ellen – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Az Európai Parlament plenáris ülésének az európai egységes piac helyzetéről folytatott vitáján Ursula von der Leyen azt mondta, a technológiai fejlődés, az éghajlatváltozás és a geopolitikai verseny idején az egységes piac megőrzése a jelenlegi formájában már nem elég.
Kijelentette:
az egységes piacnak digitálisnak kell lennie, az innováció következő szakaszát ugyanis az fogja meghatározni, hogy a digitális képességeket az EU hogyan alkalmazza a valós világban.
Az uniós bizottság elnöke emlékeztetett, az EU 2023-ben elfogadta a chipekről szóló európai jogszabályt (European Chips Act), amelynek célja a félvezetőgyártás fellendítése, a technológiai szuverenitás növelése, továbbá az, hogy az EU globális chipgyártási piaci részesedését 2030-ra a jelenlegi 10 százalékról legalább 20 százalékra növelje.
Tájékoztatása szerint a kapacitás növelésére az uniós bizottság be fogja nyújtani a második chipekről szóló jogszabály tervezetét Európa szerepének megerősítésére a félvezető értékláncban. Emellett jogszabálytervezetet nyújt be egy európai felhőszolgáltatás és mesterséges intelligencia fejlesztését szolgáló törvény meghozatalára is. Nyáron pedig közzéteszi az első mesterséges intelligencia gigagyárak létrehozására vonatkozó pályázati felhívást.
A fenntarthatóságot be kell építeni a piaci szabályokba, hogy ösztönözze a tiszta innovációt és felszámolja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áruk és szolgáltatások kereskedelmének akadályait – hangoztatta von der Leyen, majd hozzátette: ki kell használni az egységes piac méretét az új kereskedelmi megállapodások megkötéséhez.
Szavai szerint az EU a világ egyik legkiterjedtebb villamosenergia-hálózatával rendelkezik, de több koordinációra van szükség. Ennek érdekében néhány hét múlva az uniós bizottság bemutatja a villamosítási akciótervét egy erősebb egységes piac kiépítése és egy függetlenebb Európa érdekében – tájékoztatott.
Hangsúlyozta: az egységes piac ereje a képzett munkaerőben rejlik, amelynek képesnek kell lennie arra, hogy oda költözzön, ahol szükség van a tehetségére. Ennek előmozdítására az Európai Bizottság hamarosan egy munkaerőmobilitási csomagot állít össze.
„Csökkentjük a bürokráciát és bevezetjük az európai társadalombiztosítási igazolványt. Digitalizáljuk a szakmai képesítések elismerését, és megerősítjük az Európai Munkaügyi Hatóságot, hogy jobban érvényesíthessük a tisztességes mobilitási szabályainkat”
– fogalmazott.
A minőségi munkahelyek jók a munkavállalóknak, jók a vállalkozásoknak, jók Európának – tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke a vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa gazdasági helyzete romlik, ipari teljesítménye gyengül, miközben vállalkozásai egyre nagyobb terhek alatt működnek. Az egyszerűsítést támogatni szükséges, de ez nem vezethet további központosításhoz, az Európai Bizottság túlhatalmának növekedéséhez – hangoztatta.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az új hétéves uniós költségvetési javaslatban a kohéziót gyengíteni akarják, mert – mint kifejtette – ez mélyíti a centrum- és perifériaországok közötti különbségeket és politikai feszültséget okoz. Az elmúlt évek brüsszeli politikái hibás irányba vezettek – jelentette ki.
Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője szerint a vállalatok által tapasztalt problémák javarészét Brüsszel képtelen megoldani, miközben központosítaná a tőkepiaci felügyeleti hatásköröket, megkerülné a tagállami vállalati és adózási jogrendszereket. Az Európai Bizottság a kelet-közép-európaiak kárára torzította az egységes piacot, ez elfogadhatatlan
– jelentette ki.
A politikus szerint az európai iparnak leginkább az energiaárak letörésével lehetne segíteni. Több pragmatizmusra és értelmes cselekvésre van szükség a zöld ideológia helyett – mondta.
Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője szerint Európa nem a versenyképesség példája, hanem a fokozódó lemaradásé, az egy Európa egy piac koncepciójának ígérete pedig a vállalkozók és a fogyasztók számára bürokratikus útvesztőt jelent. Ha nem történik irányváltás, Európa egy megosztott és globálisan háttérbe szoruló kontinens marad – tette hozzá.
