Stand- és werkfotókon keresztül a magyar film és a fotográfia 125 éve összefonódó történetét mutatja be a Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből című kiállítás, amely péntektől látható a Mai Manó Házban.
Baki Péter, a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház igazgatója a kiállítás csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tárlat a magyar filmgyártás 125. évfordulója előtt tiszteleg.
Kiemelte:
a Mai Manó Ház a fotográfiára nem csupán állóképként tekint, hanem olyan művészeti médiumként, amely szorosan kapcsolódik a képző- és a filmművészethez is, ezért kiemelt figyelmet fordítanak e határterületek bemutatására.
Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója elmondta: a tárlaton a Filmtörténeti Intézet fotótárának stand- és werkfotói láthatók, a kiállítás egyfajta állóképes filmtörténetként történeti panorámát nyújt, miközben a filmfotós szakma szerepét és jelentőségét is bemutatja.
Kiemelte, hogy a tárlat a filmkészítés meghatározó alkotóit is megidézi. A Mennyei stáb című nagyméretű képmontázs a magyar filmtörténet már elhunyt kiemelkedő alakjainak állít emléket.
A montázson egyebek mellett Kertész Mihály, Lugosi Béla, Gaál Franciska, Makk Károly, Fábry Zoltán és Várkonyi Zoltán is látható.
Kurutz Márton kurátor ismertetése szerint a Mai Manó Ház felső szintjén rendezett kiállítás három teremben mintegy száz fotón keresztül a magyar standfotózás történetét mutatja be, felidézve a magyar filmtörténet fontos korszakait. A stand- és werkfotográfia nemcsak a filmek népszerűsítését szolgálta, hanem a forgatások kulisszatitkait is megőrizte.
Ismertetése szerint a másik két kurátorral -Sipőcz Mariannal és Szállás Gabriellával- olyan fotókat válogattak ki, amelyek mint fotográfiák is megállják a helyüket. A kezdetektől napjainkig ívelő válogatás közel kilencven, korábban nem látott stand- és werkfotón keresztül ad átfogó képet a magyar filmfotósok gazdag örökségéről.
Elmondta:
a standfotók eredetileg a filmek népszerűsítését szolgálták, mára azonban a filmtörténet és a fotóművészet közös értékeivé váltak, a werkfotók pedig a kulisszák mögé engednek betekintést, feltárva a mozgókép születésének láthatatlan, mégis meghatározó pillanatait.
A kiállítás első terme az 1945 előtti korszakot idézi meg. Itt látható többek között az elveszettnek hitt, 1918-as A színésznő szobalánya című némafilmről fennmaradt egyetlen fotó, az 1915-ös Bánk bán című film egyik képe Jászai Marival, az 1935-ös Barátságos arcot kérek című alkotás filmcsíkja, valamint az 1941-es Beszélő köntös standfotója.
Kurutz Márton megjegyezte, hogy a standfotók gyakran olyan jeleneteket is megőriznek, amelyek végül nem kerültek be a filmek végső változatába.
A középső teremben a Mennyei stáb című képmontázs, valamint a standfotósokról fennmaradt ritka képek kaptak helyet. Itt látható Kotnyek Antal felvétele Markovics Ferencről, amint Makk Károly Szerelem című filmjének egyik jelenetét fényképezi, de a MAFILM fotósairól készült felvételeket is bemutatnak.
A harmadik terem a háború utáni időszakot mutatja be, amelyet egy vetítés egészít ki. A válogatás olyan magyar filmrészleteket idéz fel, amelyekben a fotózás is szerepet kap.
A Mai Manó Ház első emeletén hét ikonikus magyar film stand- és werkfotói idézik meg a hazai mozi emlékezetes korszakait.
Itt láthatók Schandl Teréz képei a Körhintáról (1955), Gáspár Miklós fotói az Egészséges erotikáról (1985), Inkey Tibor munkái az Egri csillagok (1968) forgatásáról, Inkey Alice felvételei A Pogány Madonna (1980) és az Égigérő fű (1979) című film kulisszái mögül, Markovics Ferenc képei a Szerelem (1970) című alkotásról, valamint Domonkos Sándor fotói A tanú (1969) forgatásáról.
A Nemzeti Filmintézettel (NFI) együttműködésben megvalósuló tárlat augusztus 23-ig várja a látogatókat.
