Hszi Csin-ping kínai államfő csütörtökön Lhászában személyesen vett részt a Tibeti Autonóm Terület létrehozásának 60. évfordulóján rendezett ünnepségen – jelentette a kínai állami média. Most először jelent meg a kínai legfelső vezető Tibetben ilyen évfordulós rendezvényen.
A beszámolók szerint Lhászában, a Potala-palota előtti téren mintegy húszezer helyi tisztségviselő és helyi lakos ünnepelt, vörös zászlókat lengetve és a kínai himnuszt énekelve. A tizenhárom emeletes, ezerszobás lhászai Potala-palota egykor a tibeti buddhizmus szellemi vezetője, a dalai láma téli rezidenciájaként szolgált.
Hszi Csin-ping felszólalásában úgy fogalmazott: Tibet sajátosságai miatt a helyi adottságokra építve kell előmozdítani a gazdasági fejlődést. Prioritásként jelölte meg a mezőgazdaságot és az állattenyésztést, a tiszta energiát, a nyersanyag-feldolgozást, a modern szolgáltatásokat, valamint a kulturális-turisztikai ágazatot.
Kiemelte a nagyberuházások – köztük a Szecsuant Tibettel összekötő vasútvonal – jelentőségét. A környezetvédelemről szólva kijelentette: „meg kell őrizni Tibet ökológiai szerepét„. Hozzátette: folytatják a tavalyi földrengés sújtotta Dingri járás újjáépítését.
Az eseményen Vang Hu-ning, a kínai pártvezetés negyedik számú politikusa hangsúlyozta: Tibet mindig is Kína elidegeníthetetlen része volt, és Peking nem tűr meg semmiféle beavatkozást az ország belügyeibe. Hozzátette: minden olyan törekvés, amely az ország szétszakítására vagy Tibet stabilitásának megingatására irányul, eleve kudarcra ítéltetett.
Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma ötévesen lett a tibeti buddhisták vezetője. 1950 novemberében vette át a hatalmat, röviddel azután, hogy Kína „felszabadította” Tibetet, és alá kellett írnia a szerződést Tibet visszatéréséről a „Nagy Hazához„. Miután a kínai hatóságok hozzáfogtak a hagyományos tibeti társadalmi és vallási struktúra felszámolásához, 1959-ben felkelés robbant ki, amelyet Peking elfojtott. A dalai láma ezt követően Indiába menekült, és Dharamszalában megalapította az emigráns tibeti kormányt. Bár Kína ma is szeparatizmussal vádolja, ő következetesen azt hangoztatja: nem Tibet elszakadását, hanem szélesebb autonómiát kíván elérni. 2011-ben bejelentette visszavonulását a politikai vezetéstől, ugyanakkor a tibeti közösség szellemi vezetője maradt.
Miközben Peking a térség gazdasági fejlődését hangsúlyozza, a nyugati országok rendszeresen bírálják Kínát a tibetiek emberi jogainak megsértése miatt.
Az idén 90. születésnapját ünneplő dalai láma videoüzenetben beszélt az utódlási folyamatról, amelynek értelmében a reinkarnáció felkutatását kizárólag a Gaden Phodrang Szervezet végezheti. A Gaden Phodrang az 5. dalai láma által a XVII. században alapított egykori tibeti kormányzat neve; a szervezetet 2015-ben hozták létre azzal a céllal, hogy intézze a spirituális vezetőhöz és a dalai láma intézményéhez kapcsolódó ügyeket. Panpa Cering, az emigráns tibeti kormány vezetője arra intett, hogy Kína ne avatkozzon be az utódlási folyamatba, mivel az „egyedülálló tibeti buddhista hagyomány„. Peking álláspontja szerint ugyanakkor a reinkarnációt Kína területén, az évszázados rituáléknak megfelelően kell keresni, és az utód személyét a kínai hatóságoknak kell jóváhagyniuk.
